Általános tájékoztatónk a Kötelező biztosításról
A kötelező biztosítás szolgáltatása
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és a szerződést folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A kötelező felelősségbiztosítás célja az, hogy a gépjárművel okozott károk - a károkozó fizetőképességétől függetlenül - megtérüljenek. A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében.
A kötelező biztosítás szerződésre kötelezettek
A kormányrendelet értelmében szerződéskötésre kötelezett: a gépjármű tulajdonosa, illetve a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó. A régi típusú forgalmi engedélyben jelenleg tulajdonos megjelölés szerepel, nem pedig üzembentartó, ettől függetlenül a régi típusú forgalmi engedélyben bejegyzett személy jogosult és kötelezett szerződéskötésre. Csak az üzembentartó köthet biztosítást. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli.
A kötelező biztosítás szerződéskötés feltételei
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése érdekében ajánlattal kell fordulni a biztosítóhoz. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlatot a biztosító nem utasíthatja el. Az ajánlat-elfogadási kötelezettség független a gépjármű korától, műszaki állapotától (a gépjármű forgalomra való alkalmasságának megítélése az erre jogosított hatóság feladata), az üzembentartó személyétől. Az új kormányrendelet megkülönböztet a rendszerbe új belépőt, ill. már szerződéssel rendelkező üzembentartót. Minden új KGFB szerződés megkötésénél nyilatkoznia kell az üzembentartónak, hogy a rendszerbe új belépő-e, illetve rendelkezik/rendelkezett-e azonos gépjármű-kategóriába tartozó (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) KGFB szerződéssel. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díj-nemfizetés miatt szűnik meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díj-nemfizetéssel szűnt meg. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díj-nemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további felelősségbiztosítási szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. Az ezt követő időszakra azokat a szabályokat kell alkalmazni, mint amikor az üzembentartó nem rendelkezik szerződéssel (Kártalanítási Számla).
Bonus-Malus rendszer
A bonus-malus rendszer csak arra a gépjármű-üzembentartóra (természetes- vagy jogi személy) vonatkozik, aki a gépjárművére határozatlan időre szóló szerződést kötött. Az új szabályozás kiterjesztette a rendszert a személyautókon túl a buszokra, tehergépjárművekre, vontatókra, mezőgazdasági vontatókra és motorkerékpárokra. A gépjármű-üzembentartókat ún. bonus-malus osztályba kell sorolni, és az abban elért fokozatuk alapján kerül sor a biztosítási díj megállapítására. Bonus: díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a következő biztosítási időszakban a tárgyévet követő év január 1-jén egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és kármentesnek kell lennie. Malus: pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele - a biztosítási időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, kárt okoz. A malus a következő időszak díját növeli.
Kötelező biztosítás szerződéskötés időtartama
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapesetben határozatlan tartamú.